Lovagl�s

Ez egy csod�latos sport�g, ami a tested minden porcik�j�t megmozgatja. Csod�latos, fel�lm�lhatatlan.

2004.07.10-�n mentem le a vid�ki rokonaimhoz �s ott kezdtem n�luk lovagolni. Tudniillik van egy tany�juk, ahol t�bb mint 15 lovuk van.

Ha le k�ne �rnom milyen a lovagl�s ezt mondan�m: olyan mintha rep�ln�l, mintha szabad lenn�l �s olyan �rz�sed van, hogy ti�d a vil�g. Egysz�val csod�latos. B�r ez csak az �n szubjekt�v v�lem�nyem.

Miel�tt elkezden�l lovagolni ismerkedj a loval, ne f�lj t�le �s ha fel�lsz r� b�zz benne. Ezt arra �rtem, hogy ne hidd, hogy felt�tlen leesel r�la, ez nem �gy van! Mi�ta �n lovagolok egyszer sem estem m�g le a l�r�l. De, ha m�gis leesn�l ne keser�tsen el ez mindenkivel el�fordul.

A lovaknak bonyolult a l�t�suk. Legal�bbis nek�nk nagyon k�l�n�s. Az � l�t�suk: Maga el� csak 2 m�ter t�vols�gban l�tja a dolgokat, de oldalra mintegy 180⁰-os a l�t�k�re.

A l�tart�s nem fen�kig tejfel! Takar�tani kell az ist�ll�j�t, naponta, ha lehet le kell csutakolni �s a legfontosabb ne legyen egyed�l. A l� mag�nyosan nem tudja ki�lni sok term�szetes magatart�sform�j�t: az egym�s szagl�sz�s�t, a k�z�s j�t�kot, az egym�s harapd�l�s�t vagy nyalogat�s�t... A m�s lovakkal val� kapcsolat seg�ti megtartani a l� lelki egyens�ly�t.

Az ist�ll�ban egyed�l �ll� l� leromlik. T�rsra van sz�ks�ge: egy p�nira, egy kecsk�re vagy egy bik�ra...

A pata: fontos v�delem!Eg�szs�ges pata-eg�szs�ges l�, ezt szok�s jogosan mondani. A l� l�ba k�l�n�sen fontos testr�sz, ez�rt a pat�kra nagy figyelmet kell ford�tanunk.

A l� l�ba v�rrel gazdagon ell�tott r�szekb�l �ll �s az �ket v�d� szaruanyagb�l �ll. A pata cs�kkenti fut�s k�zben a talaj fog�skor keletkez� r�zk�d�sokat.

A szaru sz�ne a sz�rzet sz�n�nek felel meg. Ha a fed�sz�rzet feh�r, a pata is feh�r, ha s�t�t, a pata fekete. A tarka lovakn�l, vagy azokn�l, amelyeknek a l�b�n feh�r jegyek vannak, a pat�k gyakran k�l�nb�z� sz�n�ek. S�t feh�r-fekete rov�tkol�s� pata is l�tezik. A feh�r szaru puh�bb, �s nem annyira ellen�ll�, a fekete kem�nyebb.

A l� szagl�sa: K�l�nbs�get tesz az ismert �s ismeretlen k�z�tt. A szag fontos szerepet j�tszik a kanca �s a csik� kapcsolat�ban is. A sz�l�s ut�ni els� kontaktus alkalm�val az anya pontosan megjegyzi gyermeke szag�t, �gy att�l kezdve gond n�lk�l meg tudja k�l�nb�ztetni a m�nes t�bbi csik�j�t�l. �dv�zl�skor a lovak k�lcs�n�sen megszagolj�k egym�st.

A lovak term�szetesen ismerik a mi szagunkat is. Kellemesnek vagy kellemetlennek �rzik. A l� �s lovas k�zti �sszj�t�k nem m�k�dik, ha a l� nem b�rja lovasa szag�t. A parf�m�ket a lovak egy�ltal�n nem kedvelik.

Az �zlel��rz�ke: A l� els�sorban illata, m�sodszor �ze szerint v�lasztja ki t�pl�l�k�t. A l� orra �s sz�ja k�r�l k�l�n�sen �rz�keny tapint�sz�r�k tal�lhat�k, ezek seg�ts�g�vel el tudja d�nteni, mit egyen meg �s mit ne. Ha a lovak elemezt�k a szagot, �z�k szerint is oszt�lyozz�k t�pl�l�kukat: �des, keser�, savany� vagy s�s. B�r sz�ks�gb�l megeszik a keser� eles�get is, nem t�ls�gosan kedvelik. Egy�rtelm�en ink�bb az �des �zekhez vonz�dnak.

Ennek ellen�re nem szabad kockacukorral k�n�lni �ket -ugyanis a cukor, csak�gy, mint n�lunk, emberekn�l, fogszuvasod�st okozhat. S�rgar�pa �s alma ellenben b�rmilyen mennyis�gben adhat�.

J� TUDNI: A kuty�val vagy a macsk�val ellent�tben a l�nak nincs �lla. Ajkaival azonban nagyon �gyesen meg tudja ragadni a kiszemelt f�csom�t, csak azt �s nem m�st. Ez�rt besz�l�nk a l� eset�ben ink�bb sz�jr�l, �s nem pof�r�l. A petyh�dt ajkak legyeng�lt szervezetr�l �rulkodik.

A kanca �s csik�ja: A kanca �szt�n�sen tudja, hogyan viselkedj�k a csik�j�val. Kanca �s csik�ja k�zt kezdett�l fogva igen szoros a kapcsolat, �s ez tov�bb fennmarad, mint gondoln�k. A vemhes kanca m�r az ell�s el�tt pontosan tudja, mit kell tennie a csik� v�delme �s eg�szs�ge �rdek�ben. Az ell�st eg�szen addig el tudja h�zni, m�g �gy nem �rzi, hogy a k�rnyezet, ahol a csik�t vil�gra hozza, biztons�gos.

�nfel�ldoz� anya! Ha m�r nincs id� a menek�l�sre, a kanca elsz�ntan szembesz�ll a vesz�llyel. A csik� ilyenkor szorosan m�g�tte marad, vagy az oldal�hoz simul. Ha a kanca �gy �rzi, hogy csik�ja vesz�lyben van, nagyon agressz�vv� v�lik. Megt�madja az ellens�get, vadul harap �s r�g. Ink�bb ott helyben meg�letn� mag�t, minthogy a csik�j�nak egy sz�rsz�la is megg�rb�lj�n. Sokan csod�lj�k ezt a p�ratlan b�tors�got. A kanca mintaszer� anya. �szt�nei vez�rlik, minden k�r�lm�nyek k�z�tt csik�ja v�delm�re kel, �s soha nem viselkedne m�sk�nt.

A kanca megtan�tja a csik�t arra, mit ehet meg, �s mit nem. Kezdetben mindig szorosan egym�s mellett legelnek.

Lovagl� ruha: A lovas felszerel�se nem nagyon dr�ga, de nagyon fontos a biztons�gos �s k�nyelmes lovagl�s �rdek�ben. Nem sz�ks�ges sok p�nzt kiadni, csak a sapka feleljen meg az el��r�soknak. Kobak: A lovagl� kobakot fekete vagy sz�nes b�rsonnyal vonj�k be. N�melyiket m�g tark�v�nkossal �s �llv�d�vel is felszerelik, �gy m�g biztons�gosabb. A lovagl�sapk�nak mindenk�ppen hat�s�gilag enged�lyezett term�knek kell lennie. A „h�rompontos sz�jnak”, amelyet az �ll alatt kell �sszecsatolni, �s a f�l el�tt �s m�g�tt is a sisakhoz van er�s�tve, �ll�that�nak kell lennie. A fejfed� szigor� gy�rt�si el��r�sok alapj�n k�sz�l. Nadr�g: A nyeregben v�gzett hintamozg�s r�v�n a b�r�d k�nnyen felhorzsol�dik a nadr�g bels� varratai alatt. Ez�rt aki rendszeresen lovagol, �ltal�ban k�t ir�nyba ny�jthat�, szintetikus anyagb�l k�sz�lt, testhez�ll� lovagl�nadr�got visel. Egy kezd�nek azonban nem kell felt�tlen�l lovagl�nadr�got v�s�rolnia. Megteszi egy k�nyelmes, vastag bels� varratok n�lk�li nadr�g is – a farmernadr�got mindenesetre ker�ld, mert horzsol! A nadr�gnak mindazon�ltal olyan rugalmasnak vagy b�nek kell lennie, hogy ne repedjen sz�t, ha felugrasz a l� h�t�ra. Cip�: Ha nyereg n�lk�l lovagolsz t�k�letesen megfelel egy p�r er�s, szil�rd cip�. Hossz�t�von j�l j�n egy p�r lovagl�csizma! ( B�r �n eddig csak edz�cip�ben lovagoltam.)

A l�val kapcsolatos szakkifejez�sek:

A d�jlovagl� p�lca: A d�jlovagl� lovak kik�pz�s�hez haszn�lt d�jlovagl� vagy hossz� p�lca 110-120 cm hossz� �s igen rugalmas. A l� �szt�k�l�s�re szolg�l, ha a comb- �s s�lyseg�ts�g nem elegend�.

Akad�lyverseny: Olyan versenysz�m, ahol l�nak �s lovasnak egym�s ut�n t�bb akad�lyt kell �tugrania meghat�rozott sorrendben. Vannak �sszetett akad�lyok is.

A lovagl�p�lca: A lovagl�p�lca j�val r�videbb �s nem olyan hajl�kony, mint a d�jlovagl� p�lca. A v�g�n t�bbnyire lapos csap� tal�lhat�, amely nem s�rti fel a l� b�r�t.

�llsz�j: A kant�rzat r�sze, amelyet a l� �lla alatt csatolunk �ssze. Megakad�lyozza, hogy a l� kit�tsa a sz�j�t.

Cross Country: Tereplovagl� �tvonal �lland�, r�gz�tett akad�lyokkal. A terepakad�ly-p�ly�n a versenyz�knek egy adott id�n bel�l kell v�gighaladniuk.

Csutakol�s: A l� napi tiszt�t�sa, amelynek sor�n levakarjuk, lekef�lj�k, �s a pat�it is kikaparjuk.

D�jlovagl�s: A l�idom�t�s magas fokon szervezett sportj�nak eg�sze. A l� egyre finomabb seg�ts�geknek engedelmeskedve egyre nehezebb feladatok teljes�t�s�re k�pes. Versenyszer�en m�velik.

Egyszer� lovagl�kant�r: Egyszer� csik�zabl�val ell�tott kant�rzat. Arra szolg�l, hogy a lovat ir�ny�thassuk, �s minden k�r�lm�nyek k�z�tt ellen�rz�s�nk alatt tarthassuk.

Fedett lovarda: Lovarda egy csarnokban vagy hang�rban, amelyet egy kiss� megd�lt, massz�v deszkafal vesz k�r�l.

Feladat: Meghat�rozott gyakorlat vagy r�szfeladat a d�jlovagl�s sor�n.

Fesz�t�zabla: K�tzabl�s kant�roz�s. A d�jlovagl�sban csup�n bizonyos szint felett, tapasztalt lovasok haszn�lj�k. A k�pzett lovasoknak �s lovaknak val� fesz�t�zabl�hoz �llaz�l�nc is tartozik.

Fut�sz�r: Mintegy 8 m hossz� �s 3 cm sz�les zsineg vagy sz�j, amelynek egyik v�g�n egy hurok, m�sik v�g�n pedig egy kapocs tal�lhat�. Arra szolg�l, hogy a l�val k�rben gyakoroljunk.

J�rm�d: Az a m�d, ahogy a l� halad. A l�nak h�rom term�szetes j�rm�dja van: a l�p�s, az �get�s �s a v�gta, valamint bizonyos fajt�kn�l (pl. az izlandiakn�l) a poroszk�l�s �s (pl. Egyes p�nikn�l) a sz�kdel�s.

Kengyel: F�mgy�r� egyenes talpi r�sszel, ebben nyugszik a lovas l�ba. A kengyelt egy hossz� b�rsz�j, a kengyelsz�j er�s�ti a nyereghez.

K�z: Ennek gyakran haszn�lt kifejez�snek t�bb jelent�se van. A lovard�ban vagy jobb k�zre haladunk ( azaz a lovas jobb keze mutat a lovarda belseje fel�), vagy bal k�zre (a lovas bal keze mutat befel�). Kezet v�ltani: �tl�san �tszelni a lovard�t, hogy a patanyom el�r�se ut�n ellenkez� ir�nyba lovagoljunk tov�bb. L�gy (finom) kezet adni: a sz�rseg�ts�get puh�n �s finoman adni. Egy lovat k�zen vezetni: a lovat gyalogosan k�t�f�ken vezetni.

K�t�f�k: Zabla n�lk�li kant�r, amelyet a l� megk�t�s�re �s vezet�s�re haszn�ljuk.

L�p�s: A l� leglass�bb term�szetes j�rm�dja.

Nyeregkamra: Az a helyis�g, ahol a nyergeket tartj�k.

Nyeregk�pa: A nyereg �velt r�sze a mar felett. Sz�ks�g eset�n itt ak�r k�zzel is megfog�dzkodhatsz. Az �l�s m�g�tti r�sz a h�ts� nyeregk�pa.

Nyitott lovarda: A lovas �s a l� szabadban l�v� kik�pz�helye. �ltal�ban alacsony ker�t�s veszi k�r�l. A nyitott lovard�t haszn�lhatjuk d�jlovagl� n�gysz�gk�nt vagy ugrat�p�lyak�nt is.

Orrsz�j: A kant�rzat r�sze, amelyet a l� orrnyerg�re helyez�nk. Feler�s�ti a zabla hat�s�t, �s a hely�n tartja azt.

Ostor: K�l�n�sen hossz� p�lca mintegy 2 m hossz� sz�rral �s kb. 3 m hossz� szalaggal, amelyet f�leg f�leg fut�sz�raz�skor alkalmazunk seg�ts�gk�nt.

�sszetett verseny ( military): Teljes�tm�nyverseny, amely h�rom r�szb�l �ll: a d�jlovagl�sb�l, a terepakad�ly-versenyb�l ( cross) �s az akad�lyversenyb�l ( steeplechase).

Par�d: A lovasnak az a tev�kenys�ge, amelynek sor�n felkelti a l� figyelm�t, �s a temp�t cs�kkenti ( f�lpar�d), illet�leg a lovat meg�ll�sra k�nyszer�ti ( eg�sz par�d).

Patanyom: A l� pat�j�nak nyoma a lovard�ban. Az els� patanyom a fal mellett fut, a m�sodik egy l�p�ssel mellette.

P�nyva: R�vid, kamp�s k�t�l, amelyet a k�t�f�khez er�s�tenek, �s a l� vezet�s�re �s megk�t�s�re haszn�lj�k.

Sarkanty�: A lovagl�csizm�hoz csatolhat� f�m kengyel h�trany�l�, v�ltozatos hossz�s�g� cs�ccsal. A sarkanty�k kis nyom�s�val a lovat h�ts� l�bainak nagyobb aktivit�s�ra �szt�n�zz�k.

Seg�ts�gek: A lovas a seg�ts�gekkel hozza a l� tudom�s�ra, mit akar t�le. A term�szetes seg�ts�gek a combseg�ts�g, a s�lyseg�ts�gek �s a sz�rseg�ts�gek. A mesters�ges seg�ts�gek a p�lca �s a sarkanty�, valamint az ostor.

Szakasz: Szakaszt alkotni: az egyik l� a m�sik ut�n halad annak patanyom�ban.

Sz�rak: K�t sz�les, zabl�hoz er�s�tett b�rsz�j, amelyeket a lovas a kez�ben tart. A v�g�k�n egy kapoccsal �sszecsatolhat�k ( angol lovagl�si m�d), de k�l�n is maradhatnak ( westernlovagl�s). A lovas a sz�rakkal ir�ny�tja a lovat.

Ugrat�p�lya: Akad�lyokkal ell�tott edz�terep az ugr�st gyakorl� lovak �s lovasaik sz�m�ra.

�get�s: A l� tov�bbi term�szetes, a l�p�s �s a v�gta k�z�tti j�rm�dja. �get�skor az �tl�s helyzet� k�t-k�t l�b szinkronban mozog. Ki�l�s: a lovas szil�rdan a nyeregben �l, �s levezeti a r�zk�d�sokat. K�nny� �get�s: a lovas minden m�sodik �temre felemeli az �lep�t a nyeregb�l, mik�zben a t�rdeivel t�maszkodik meg.

V�gta: A l� leggyorsabb j�rm�dja, amikor ciklusonk�nt h�rom patadobban�s hallhat�.

Zabla: F�mdarab, nem ritk�n r�z bevonattal ( vannak gumib�l is), amely a l� sz�j�ban helyezve g�tolja az ajkak �sszeszor�t�s�t. A lovasnak lehet�v� teszi, hogy a sz�rak seg�ts�g�vel ir�ny�tsa a lovat. Sokfajta zabla l�tezik. A leggyakoribb a csik�zabla. A fesz�t�zabla ( amelyhez fesz�t�l�nc is tartozik) l�nyegesen �lesebb.

Rem�lem hasznos tan�csokkal l�ttalak el titeket �s sokat seg�tettem! Mindenkit �dv�z�l: Kuczora Andrea