Juh�sz Ferenc: Csik�ell�s M�jusi r�zs�k ny�ltak �ppen, bodza bomlott �s orgon�k, mikor a l� elleni k�sz�l. Sokszor pihent, d�c�gve j�rt. P�tt�m leg�nyke j�rtatta lassan vir�gos r�ten �s dalolt. Mire f�radtan haza�rtek az �g k�k v�ll�n �lt a Hold. Az ist�ll�ban, puha almon, tajt�k verte ki, remegett, szuszogtak, f�jtak, fekve n�zt�k sz�tter�lt has� tehenek. Amikor a kazlak is aludtak, s a g�nc�l r�dja d�lnek �llt, a l� megellett. Sok�ig nyalta leragadt szem� csikaj�t. Anyja mellett aludt a j�vev�ny, dunn�b�l kiszakadt pehely. Sose ter�lt a szalma szebben, nem aludt �gy a h�, a tej. Piros kalappal j�tt a hajnal, intett �s azt�n elfutott. A csik� f�l�llt, csom�s kis l�ba reszketett, ak�r a habok. S ahogy az ablakon bedugta k�k orr�t a reggel, s r�juk szagolt, anyja has�t d�fk�dte vid�man, hamvas pof�val megszopott. Lombok susogtak �ssze-vissza, ty�kok kotortak, boldogok, irigys�g�kben elhervadtak az arany szirm� csillagok.