"Elosz�r a szem cs�kol, azt�n a kezem,
mint tenger �m�lsz el �rz�keimen,
mint tenger �m�llek �n is k�r�l,
azt�n part s tenger �sszevegy�l,
s egy�tt, egym�s partj�n hever�nk; -
vagy ny�ri r�ten ringat gy�ny�r�nk,
s mi vagyunk a vir�g, az illat, a nap
s a lepk�k benn�nk p�rzanak; -
vagy a felhok vagyunk ott az �gen: igen,
azok is oly tengerszeruen
l�ktetnek �s hull�mzanak,
egym�son �t�ramlanak; -

vagy mit tudom �n!... R�szeg vagyok,
hunyt szemmel apadok, �radok,
�s ahogy a cs�kodba veszek,
a mindens�ggel keveredek,

s a mondhatatlant mondan�m,
de �sszevissza dadog a sz�m,
hogy �ramok, �s hogy emelsz, �lelsz,
s szikr�t vet a test �s fellobban a perc -

�h, gy�l� l�nghal�l! - El�gtek, szavak? -
Vill�mok vad delt�ja szakad
lelk�nkbe, s mi eltun�nk, mint a f�ny,
�rz�keink k�pr�z� tenger�n."

( Szab� L�rinc )