Jzsef Attila
2006.01.20. 20:36
Cskolj, cskolj utljra, Fehr karoddal lelj t, 'sz elmegyek mr nemsokra S szerelmed letem ra, Cskolj, cskolj s lelj ht.
Mr nem cskol! Nincs, nincs sehol n eljttem, - - maradott. Htlen-e mr? Jaj! mst cskol! rzem, ms ki nki bkol, Ms visz nki szp virgot.
gy kinldom! Nappal, jjel Csak mindig re gondolok: Vaj' kit cskol most kjjel, Szembe szllva remnyemmel, Hisz tle oly tvol vagyok!
Itt van a boldog pillanat: Hozz, haza replhetek! Oly lassan halad a vonat, Oly gyorsan tnik le a nap! Viszontltom-e t? Egek?!
Hla Isten! Honn vagyok mr! Szvem pattansig feszl S azt dobogja: Tn nem is vr! Csnd fogad, az ra is ll S szemembe egy porszem repl.
Cskolok egy hideg kezet, Zokogstl reszket vllam: Azt hittem: htlen, rszedett, Pedig csak engem szeretett S szive repedt meg utnam.
1921. pr. 11.
|