Prol�gus

1.

A hobbitokr�l

Ebben a k�nyvben j�r�szt hobbitok szerepelnek, �s aki elolvassa, sokat megtudhat a term�szet�kr�l, �s valamicsk�t a t�rt�nelm�kr�l is. Tov�bbi adatok tal�lhat�k a Nyugatv�gi Piros K�nyvben, amelynek szemelv�nyes kiad�sa m�r kor�bban megjelent "Bab�" c�mmel. Ez a r�gebbi kiadv�ny a Piros K�nyv els� fejezeteib�l mer�t, melyeket maga Bilb� �rt, az els� olyan hobbit, aki vil�gszerte h�ress� v�lt, �s t�rt�net�nek az "Oda-vissza" c�met adta, mivel keleti utaz�s�t �s hazat�r�s�t besz�li el benne: kalandja azut�n kihatott valamennyi hobbitra, belesodorva �ket az itt �br�zoland� korszak nagyjelent�s�g� esem�nyeibe.

Feltehet� azonban, hogy az olvas�k egy r�sze sz�vesen tudna meg valamivel t�bbet e nem mindennapi n�p �st�rt�net�r�l, m�sok pedig tal�n nem ismerik a kor�bbi k�nyvet. Az ilyen olvas�k kedv��rt foglaljuk itt �ssze a t�rgyra vonatkoz� hobbit-hagyom�ny legl�nyegesebb elemeit, �s r�viden ismertetj�k az els� kalandot.

A hobbit n�pr�l elmondhatjuk, hogy szer�ny, de nagyon r�gi eredet� fajta. Hajdan�ban sokkal t�bben voltak, mint manaps�g, mindig is szerett�k a b�k�t, a nyugalmat �s a becs�letesen felsz�ntott, k�v�r telev�nyt: ha csak tehett�k, j�l m�velt �s �polt f�ldeken tany�ztak. A kov�csf�jtat�n�l, a v�zimalomn�l vagy a sz�v�sz�kn�l bonyolultabb g�pekhez a hobbitok nem �rtettek, �s nem is szerett�k �ket, noha egy�bk�nt �gyesen b�ntak a szersz�mokkal. T�bbnyire m�r a r�gm�lt id�kben is �vakodtak t�l�nk, "a Nagyokt�l", ahogy �k mondj�k, manaps�g pedig f�lve ker�lnek minket, �s egyre nehezebb r�juk lelni. Hall�suk kit�n�, a szem�k �les, igaz, hajlamosak a h�z�sra, �s nem szoktak f�l�slegesen sietni, de az�rt f�rg�k �s eleven mozg�s�ak. Kezdett�l fogva meg volt az a k�pess�g�k, hogy gyorsan �s hangtalanul elt�njenek, ha nagyobb l�nyek cs�rtettek fel�j�k, akikkel nem �hajtottak tal�lkozni, ezt a k�pess�g�ket annyira kifejlesztett�k, hogy az emberek szem�ben ma m�r var�zslatosnak tetszik. Pedig a hobbitok val�j�ban sohase foglalkoztak semmilyen var�zstudom�nnyal, �s ill�konys�guk ink�bb aff�le mesters�gbeli fort�lynak tekinthet�, melyet r�szint �r�k�ltek, r�szint a gyakorlat folyt�n, a f�ldh�z f�z�d� szoros kapcsolatukban saj�t�tott�k el, �gyhogy a nagyobb �s otromb�bb teremtm�nyek semmik�pp se tudj�k ut�nozni.

A hobbitok n�pe ugyanis kis n�v�s�: m�g a t�rp�kn�l is kisebbek - azazhogy nem olyan testesek �s vaskosak, b�r sokszor alig alacsonyabbak. Magass�guk v�ltoz�: a mi m�rt�kegys�g�nk szerint �ltal�ban hatvan �s sz�zh�sz centim�ter k�z�tt van. Mostan�ban m�r ritk�n �rik el a kilencven centim�tert, de �ll�t�lag cs�kkent a termet�k, �s r�gente magasabbak voltak. A Piros K�nyv szerint Tuk Bandobras (Bikab�g�), M�sodik Isengrim fia, sz�zharminc�t centi magas volt, s lovagolni is tudott. A hobbitok kr�nik�iban csak k�t hajdani h�ress�g tal�lhat�, aki fel�lm�lta, de err�l m�g lesz sz� a maga hely�n.

M�rmost a Megye-lak� hobbitokr�l, akik elbesz�l�s�nk szerepl�i, elmondhatjuk, hogy amikor b�ke �s j�l�t honolt k�zt�k, igen vid�man �ltek. Tarka ruh�kban j�rtak: f�leg a s�rg�t �s a z�ldet kedvelt�k, l�bbelit azonban ritk�n viseltek, mert a talpukon vastag, kem�ny b�r n�tt, �s a l�bfej�ket s�r�, gyapjas sz�rzet bor�totta, olyasf�le, mint a hajuk, amely t�bbnyire barna volt. �gy azt�n b�rmennyi mesters�get �ztek is, a vargas�got elhanyagolt�k, de hossz�, �gyes ujjaikkal egy�bk�nt igen sok hasznos �s tetszet�s holmit tudtak k�sz�teni. Arcuk a legt�bbsz�r ink�bb j�indulat� volt, mint sz�p: sz�les, pirospozsg�s, szem�k csillog�, sz�juk mindig nevet�sre �llt, meg ev�sre �s iv�sra. Nevettek is j�csk�n, meg ettek �s ittak, sokszor �s derekasan, mindig hajlottak az egyszer� tr�f�kra �s a napi hat �tkez�sre (ha tellett r�). Vend�gszeret�k voltak, nagyon kedvelt�k a t�rsas�got �s az aj�nd�kokat: b�kez�en adtak, �s sose szab�dtak, ha kaptak.

Nem vit�s, hogy j�llehet k�s�bb elidegenedtek t�l�nk, a hobbitok voltak�ppen a rokonaink: sokkal k�zelebb �llnak hozz�nk, mint a t�nd�k vagy ak�r a t�rp�k. Valamikor az embern�p k�l�nf�le nyelveit besz�lt�k, a maguk m�dj�n, �s nagyj�b�l ugyanazt szerett�k, vagy ugyanatt�l viszolyogtak, mint az emberek. De hogy pontosan milyen fok� ez a rokons�g, ma m�r nem der�thet� fel. A hobbitok eredete messze visszany�lik az �id�kbe, amelyek nyomtalanul elt�ntek, �s feled�sbe mer�ltek. E r�gm�lt kor eml�k�t ma m�r csak a t�nd�k �rzik, de az � hagyom�nyaik szinte kiz�r�lag a saj�t t�rt�nelm�kre vonatkoznak, melyben az ember csak ritk�n bukkan fel, a hobbitokr�l pedig egy�ltal�n nem t�rt�nik eml�t�s. Annyi mindenesetre biztos, hogy a hobbitok m�r r�g�ta �ltek h�bor�tatlanul K�z�pf�ld�n, amikor a t�bbi n�p tudom�st szerzett a l�tez�s�kr�l. Hiszen a vil�g annyi sok furcsa szerzettel van teli, hogy ez az apr� n�ps�g senkinek se keltette fel a figyelm�t. De azt�n Bilb� �s az ut�dja, Frod� idej�n egyszeriben fontoss� �s h�ress� v�ltak - noha igaz�n nem akart�k -, sok fejt�r�st okozva a B�lcsek �s Nagyok tan�csainak.

Az az id�, vagyis a k�z�pf�ldi Harmadkor m�r r�g elm�lt, �s az�ta minden f�ldnek megv�ltozott az arculata, de a hobbitok m�r akkoriban is k�ts�gtelen�l ugyanazokon a t�jakon �ltek, ahol napjainkban fellelhet�k: az �vil�g �szaknyugati r�sz�n, a tengert�l keletre. Bilb� idej�ben a hobbitok m�r semmit sem tudtak �shaz�jukr�l. Az �rott tudom�nyok ir�nt (a csal�dfakutat�s kiv�tel�vel) csak nagyon kis r�sz�k tan�s�tott �rdekl�d�st, de az�rt akadt m�g egy-k�t r�gebbi csal�d, amely buzg�n olvasta a maga k�nyveit, s�t, olyan besz�mol�kat is gy�jt�tt, melyeket t�nd�k, t�rp�k �s emberek �rtak a r�gm�lt id�kr�l �s t�voli orsz�gokr�l. �k maguk csak azut�n kaptak r� a kr�nika�r�sra, miut�n letelepedtek a Megy�ben, �s leg�sibb legend�ik sem igen sz�lnak a V�ndorl�s Kor�n�l r�gebbi id�kr�l. Ezekb�l a legend�kb�l, valamint egy-k�t saj�tos szavukb�l �s szok�sukb�l azonban hat�rozottan kit�nik, hogy a hobbitok, mint m�s n�pek is, m�shonnan v�ndoroltak nyugatra a t�voli m�ltban. Legkor�bbi mond�ikban sz� esik arr�l, hogy valamikor az Anduin fels� mell�kv�lgyeiben �ltek, a Nagy Z�lderd� pereme �s a K�dhegys�g k�z�tt. Hogy k�s�bb mi�rt v�llalkoztak a neh�z �s vesz�lyes �tra, amely a hegyeken �t Eriadorba vezette �ket, ma m�r nem �llap�that� meg bizonyosan. Saj�t feljegyz�seik arr�l sz�lnak, hogy az embern�p elszaporodott az orsz�gban, az erd�s�g pedig �rny�kba borult �s megs�t�tedett, �gyhogy att�l fogva Bakacsinerd� n�ven emlegett�k.

M�g miel�tt �tkeltek volna a hegyeken, a hobbitok h�rom t�bb�-kev�sb� k�l�nb�z� t�rzsre oszlottak: gyapl�b�akra, szt�rokra �s irhafak�kra. A gyapl�b�ak v�konyabbak �s alacsonyabbak voltak, a b�r�k barn�bb, szak�lluk nem n�tt, �s l�bbelit nem viseltek, kez�k-l�buk form�s volt �s f�rge, legink�bb a hegyvid�ket �s a domboldalakat kedvelt�k. A szt�rok er�sebbek voltak, a v�lluk sz�lesebb, kez�k-l�buk nagyobb, �s jobban szerett�k a s�ks�got meg a foly�partokat. Az irhafak�knak vil�gosabb volt a b�re �s a haja, azonk�v�l magasabbak �s karcs�bbak voltak a t�bbiekn�l, �k a f�kat �s erd�s�geket szerett�k.

Hajdan�ban a gyapl�b�ak sokat �rintkeztek a t�rp�kkel, �s sok�ig �ltek a hegyek alatt elter�l� dombvid�ken. R�ges-r�gen nyugat fel� kezdtek v�ndorolni, �s m�r eljutottak eg�szen a Sz�ltet�ig, Eriador t�ls� v�g�n, amikor a t�bbiek m�g ki se mozdultak a Vadonf�ldr�l. �k voltak a hobbit fajta leg�ltal�nosabb, legtipikusabb �s legn�pesebb k�pvisel�i. Legkev�sb� �k szerett�k a hely�ket v�ltoztatni, �s a hobbitok �si szok�s�t meg�rizve, �k laktak a legtov�bb alagutakban �s od�kban.

A szt�rok sok�ig tany�ztak a nagy Anduin foly� partjain, �s nem f�ltek annyira az embern�pt�l. A gyapl�b�ak ut�n �k is nyugatra v�ndoroltak, majd d�li ir�nyban k�vett�k a Zubog� foly�s�t, j� r�sz�k sok�ig �lt azon a t�jon, egyfel�l Tharbad, m�sfel�l D�nf�ld hat�ra k�zt, miel�tt ism�t �szaknak fordultak volna.

Legkevesebben az irhafak�k voltak, a hobbitok �szaki �ga. Bar�tibb kapcsolatokat tartottak fenn a t�nd�kkel, mint a t�bbi hobbit, t�bb tehets�g�k volt a nyelvekhez �s a dalokhoz, mint a k�zm�vess�ghez, �sid�k �ta jobban szerettek vad�szni, mint sz�ntani. V�lgyzugolyt�l �szakra keltek �t a hegyeken, �s a Sz�rke Omboly foly�sa ment�n ereszkedtek al�. Eriadorban hamarosan elvegy�ltek az el�tt�k �rkezett t�rzsekkel, de minthogy valamivel b�trabbak �s kalandv�gy�bbak voltak, sok gyapl�b� vagy szt�r nemzets�gnek �k lettek a vezet�i vagy f�n�kei. Az irhafak� be�t�s m�g Bilb� alatt is er�sen �rezhet� volt a jelent�sebb csal�dokban, p�ld�ul a Tukokn�l �s Bakf�ld urain�l.

A hobbitok Eriador nyugati r�szein, a K�dhegys�g �s a L�n-hegys�g k�zt ismerkedtek meg az embern�ppel �s a t�nd�kkel. Akkoriban m�g d�nad�nok is �ltek ott, a tengerent�li Nyugathonb�l j�tt embern�p kir�lyai, de a sz�muk egyre fogyatkozott, �s �szaki Kir�lys�guk kezdett mindenfel� pusztas�gg� v�lni. B�ven akadt teh�t hely a j�vev�nyeknek, �s a hobbitok hamarosan meg is alap�tott�k a maguk szab�lyszer� k�zs�geit. Legkor�bbi telep�l�seiket Bilb� idej�ben j�r�szt m�r r�g belepte a por �s a feled�s, de az egyik, mely az els�k k�zt v�lt jelent�ss�, m�g fenn�llt, ha kiss� �sszezsugorodva is: ez Br� volt, �s k�r�l�tte a Cset-erd�, negyven-egyn�h�ny m�rf�lddel keletre a Megy�t�l.

A hobbitok minden bizonnyal ebben az id�ben saj�t�tott�k el az �b�c�t �s a bet�vet�st a d�nad�nokt�l, akik viszont j�val r�gebben a t�nd�kt�l szerezt�k a tudom�nyukat. Ugyancsak ekkoriban mer�lhettek feled�sbe a r�gi nyelvek is, melyeket addig besz�ltek, �s att�l fogva mindv�gig a K�z�s Besz�det haszn�lt�k, az �gynevezett nyugorit, amely �ltal�nosan el volt terjedve a kir�lyok minden f�ldj�n Arnort�l Gondorig, �s minden tengerparton Belfalast�l L�nig. M�gis megtartott�k n�h�ny r�gi szavukat, a h�napok �s napok nev�t, azonk�v�l igen sok �si szem�lynevet.

A hobbitok legend�s m�ltja ez id� t�jt v�lik t�rt�nelemm� az id�sz�m�t�s bevezet�s�vel. A Harmadkor ezerhatsz�zegyedik �v�ben t�rt�nt ugyanis, hogy k�t irhafak� fiv�r, Marco �s Blanco felkerekedett Br�b�l, miut�n pedig enged�lyt kaptak a fornosti nagy kir�lyt�l, igen nagysz�m� hobbittal egy�tt �tkeltek a barna Baranduin foly�n. A Paritty�s-h�don keltek �t, amely az �szaki Kir�lys�g hatalm�nak f�nykor�ban �p�lt, �s a t�ls� parton birtokba vettek minden f�ldet a foly� �s a Messzi Dombs�g k�z�tt. Csup�n arra kellett k�telezni�k magukat, hogy karbantartj�k a Nagy-hidat, valamint a t�bbi hidat �s utat, ell�tj�k a kir�ly fut�rait, �s elismerik fennhat�s�g�t.

Elkezd�d�tt teh�t a megyei id�sz�m�t�s (m. i.): az az esztend� ugyanis, amikor �tkeltek a Borbuggyan foly�n (�gy ferd�tett�k el a nev�t a hobbitok), a Megye els� �ve lett, �s minden k�s�bbi d�tumot ett�l sz�m�tottak. A nyugati hobbitok azonnal beleszerettek �j haz�jukba: ott is maradtak, ily m�don ism�t kil�pve az embern�p �s a t�nd�k t�rt�nelm�b�l. Am�g kir�ly �lt a tr�non, n�vleg az � alattval�i voltak, de val�j�ban a saj�t f�n�keik korm�nyozt�k �ket, �s a hobbitok egy�ltal�n nem avatkoztak bele a k�lvil�g dolgaiba. Az utols� fornosti csat�ban, az angmari boszork�ny�r ellen, n�h�ny �j�szt k�ldtek a kir�ly seg�ts�g�re, legal�bbis ezt �ll�tott�k, b�r az embern�p kr�nik�i eff�l�t sehol sem eml�tenek. Ezzel a h�bor�val azonban v�get �rt az �szaki Kir�lys�g, a hobbitok a maguk�nak nyilv�n�tott�k a f�ldet, �s saj�t f�n�keik k�z�l v�lasztottak th�nt, hogy bet�ltse a kir�ly �resen maradt hely�t. Vagy ezer �ven �t nem sokat kellett hadakozniuk, a Fekete V�sz ut�n (m. i. 37) j�l�tben �ltek �s sokasodtak, am�g r�juk nem szakadt a Hossz� T�l csap�sa, majd a r�k�vetkez� �h�ns�g. Akkoriban ezr�vel hullottak, de t�rt�net�nk idej�n a Nagy Nyomor�s�g (1158-60) m�r eml�kk� fakult, �s a hobbitok �jra beleszoktak a b�s�gbe. A f�ld gazdag volt �s ny�jasan term�, noha sok�ig parlagon maradt, miel�tt elfoglalt�k volna, r�gebben j�l m�velt�k, �s valamikor sok majors�ggal, gabon�val, sz�l�skerttel, erd�vel szolg�lt a kir�lynak.

Negyven m�rf�ldet tett ki sz�lt�ben a Messzi Dombs�gt�l a Borbuggyan h�dj�ig, �s �tvenet hossz�ban a nyugati l�pt�l a d�li mocsarakig. A hobbitok Megy�nek nevezt�k el, mert �gy illett a th�njuk fennhat�s�ga alatt �ll� ter�lethez, ahol minden annak rendje-m�dja szerint zajlott, okosan szab�lyozva, a vil�gnak ebben a der�s zug�ban �lt�k annak rendje-m�dja szerint a maguk okosan szab�lyozott �let�t, egyre kevesebbet t�r�dve a k�lvil�ggal, ahol egyre szaporodtak a balj�s jelens�gek, m�g v�g�l is gy�keret vert benn�k az a meggy�z�d�s, hogy K�z�pf�ld�n a b�ke �s a b�s�g a dolgok rendj�hez tartozik, �s jogos kiv�lts�ga minden �rtelmes teremtm�nynek. Ha volt is valami halv�ny eml�k�k az �r�kr�l �s azokr�l, akik k�zdelmes munk�jukkal lehet�v� tett�k a Megye hossz� b�k�j�t, mindez hamarosan feled�sbe mer�lt. �lvezt�k v�dett helyzet�ket, de m�r j� ideje nem tudatosan.

A hobbitok egyik �ga se volt harcias, egym�ssal pedig v�gk�pp nem harcoltak soha. Valamikor r�gen persze sokszor harcra k�nyszer�ltek, mert a vil�g nem irgalmas, �s biztos�taniuk kellett fennmarad�sukat, de Bilb� idej�ben m�r ez is a t�rt�nelmi eml�kek k�z� tartozott. M�r r�g nem �lt senki, aki eml�kezett volna az utols� csat�ra, melyet elbesz�l�s�nk kezdete el�tt v�vtak - val�j�ban ez volt az egyetlen, amely a Megye hat�rai k�zt zajlott le: a Z�ldmezei Csata, m. i. 1147-ben, amikor Tuk Bandobras megfutam�totta a betolakod� orkokat. M�g az �ghajlat is szel�debb lett, �s a ki�hezett farkasok, amelyeket hajdan�ban a csikorg� feh�r telek �ztek le �szakr�l, m�r csak az �regek mes�iben �ltek. �gy azt�n, noha a Megy�ben el�g sok fegyver megmaradt, ink�bb csak d�szk�nt l�gtak a t�zhely f�l�tt �s a falakon, vagy a nagy�regi m�zeumba ker�ltek. Ennek Mathom-h�z volt a neve, mert a hobbitok mathomnak neveztek minden olyan t�rgyat, amit semmire se tudtak haszn�lni, de eldobni se akartak. Lak�saik mindink�bb telezs�fol�dtak ilyen mathomokkal, �s a legt�bb aj�nd�k, amit k�zr�l k�zre adtak, ebbe a kateg�ri�ba tartozott.

A hobbitok n�pe azonban a j�l�t �s a b�ke ellen�re is meglep�en sz�v�s maradt. Ha �gy fordult, nem volt k�nny� megr�m�teni vagy meg�lni �ket, tal�n nem utols� sorban az�rt is �lvezt�k olyan f�radhatatlanul a f�ldi javakat, mert sz�ks�g eset�n le tudtak mondani r�luk, �s olyan derekasan viselt�k a sors, b�rmif�le ellens�g vagy az id�j�r�s csap�sait, hogy akik nem j�l ismert�k �ket, �s csak a pocakjukat meg a j�l t�pl�lt k�p�ket l�tt�k, m�lys�gesen el�multak rajta. Csak lassan j�ttek indulatba, �s nem puszt�tottak semmif�le �l�l�nyt sportb�l, de sarokba szor�tva kem�nyen �llt�k a sarat, �s ha kellett, m�g �rtettek a fegyverforgat�shoz. J�l b�ntak az �jjal, mert �les volt a szem�k, �s biztosan c�lba tal�ltak. Nemcsak �jjal �s ny�llal. Ha egy hobbit lehajolt egy k��rt, nem �rtott min�l gyorsabban fedez�ket keresni: a tilosba t�vedt j�sz�g ezt nagyon j�l megtanulta.

Eredetileg minden hobbit a f�ldbe �sott �regekben �lt, legal�bbis �gy hitt�k, �s m�g mindig az ilyesf�le lak�helyeken �rezt�k magukat a legotthonosabban, de az id�k folyam�n m�smilyen sz�ll�sokkal is meg kellett bar�tkozniuk. Bilb� idej�ben a Megy�ben m�r csak a leggazdagabb �s a legszeg�nyebb hobbitok k�zt maradt fenn a r�gi szok�s. A legszeg�nyebbek tov�bbra is a legkezdetlegesebb od�kban laktak, voltak�pp egyszer� g�dr�kben, melyeknek csak egy ablaka volt, vagy egy se, a j�m�d�ak pedig olyasf�le �regeket �p�ttettek, mint r�gente, csak f�ny�z�bb v�ltozatban. De a terep nem minden�tt kedvezett az ilyen nagy m�ret� �s szerte�gaz� alagutaknak (azaz "szmi�loknak", ahogy �k nevezt�k), �gy azt�n a m�lyebben fekv� �s s�k ter�leteken a hobbitok, miut�n megsokasodtak, a f�ld f�l�tt is �p�tkezni kezdtek. Lassank�nt m�g a dombos vid�keken �s a r�gebbi telep�l�seken, p�ld�ul Hobbitfalv�n, Tokb�ny�n vagy a Feh�r-dombok k�zti megyesz�khelyen, Nagy�regen is egyre t�bb lett a f�b�l, t�gl�b�l vagy k�b�l �p�lt h�z. Ezeket f�leg a moln�rok, kov�csok, k�t�lver�k, bogn�rok �s m�s hasonl�k kedvelt�k, mert a f�szer- �s m�hely�p�t�s r�g meghonosodott a hobbitok k�zt, m�r akkor, amikor egy�bk�nt m�g lak��regekben laktak.

A tanyah�z- �s cs�r�p�t�s szok�s�t �ll�t�lag a Mocsolyaszeg lak�i vezett�k be a Borbuggyan ment�n. Ezen a vid�ken, vagyis a Keleti Fert�lyban f�leg nagy �s vaskos l�b� hobbitok �ltek, �s s�ros id�ben olyan csizm�t viseltek, mint a t�rp�k. M�gis mindenki tudta r�luk, hogy nagyr�szt szt�r v�r folyik az ereikben, ami arr�l is megl�tszott, hogy soknak pelyhes volt az �lla. A gyapl�b�ak vagy az irhafak�k k�zt a szak�llnak m�g a nyom�t se lehetett felfedezni. Id�k m�lt�n a mocsolyaszegiek �s azok is, akik k�s�bb Bakf�ld�n telepedtek le, a Foly�t�l keletre legnagyobbr�szt elj�ttek a Megy�be messze d�lr�l, sok k�l�n�s hangz�s� n�v �s furcsa sz� �lt k�zt�k, amely m�sutt sehol se fordult el� a Megy�ben.

Val�sz�n�, hogy az �p�t�mesters�g, sok m�s mesters�ggel egy�tt, a d�nad�nokt�l sz�rmazott. De a hobbitok k�zvetlen�l is �tvehett�k a t�nd�kt�l, akik annak idej�n az ifj� embern�p tan�t�i voltak. A t�nd�k, azazhogy a nemest�nd�k ugyanis m�g nem v�ndoroltak el K�z�pf�ld�r�l, �s ott tany�ztak messze nyugaton Sz�rker�vn�l, valamint m�sutt is, k�zelebb a Megy�hez. H�rom �sr�gi t�ndetorony m�g j�l l�tszott a nyugati v�geken t�l. Ott csillogtak a holdf�nyes t�volban: A legmagasabb volt a legt�volabbi, mag�ban �llt egy z�ld dombon. A Nyugati Fert�lyban lak� hobbitok azt besz�lt�k, hogy ennek a toronynak a tetej�r�l ell�tni eg�szen a tengerig, de olyan hobbitr�l nem tudott senki, aki megm�szta volna a tornyot. Egy�ltal�n, csak kev�s hobbit l�tta a tengert a partr�l vagy haj�r�l, �s m�g kevesebben j�ttek vissza, hogy elmondj�k, amit l�ttak. A legt�bb hobbit m�g a foly�kra �s a cs�nakokra is m�lys�ges aggodalommal tekintett, �s csak kevesen tudtak k�z�l�k �szni. Ahogy pedig m�lt az id� a Megye f�l�tt, egyre kevesebbet �rintkeztek a t�nd�kkel, f�lni kezdtek t�l�k, �s bizalmatlanok lettek azok ir�nt, akikkel m�gis dolguk akadt, a Tenger ijeszt� sz� lett a hobbitok k�zt, a hal�l jelk�pe, �s �k mindink�bb elford�tott�k arcukat a nyugati dombokt�l.

De ak�r t�nd�kt�l, ak�r emberekt�l sz�rmazott az �p�t�mesters�g, a hobbitok a maguk m�dj�n alkalmazt�k. Egy cs�ppet se rajongtak a tornyok�rt. Rendszerint hossz�, alacsony, k�nyelmes h�zakat �p�tettek. A legr�gebbiek voltak�pp csak a "szmi�lokat" ut�nozt�k, ezek sz�raz f�vel, zs�pszalm�val vagy t�zeggel voltak fedve, �s a falaik valamelyest kidomborodtak. Mindez azonban csak a Megye hajdankor�ra jellemz�, �s a hobbit �p�tkez�s k�s�bb sokat fejl�d�tt, sok �j�t�ssal gyarapodott, amit a hobbitok a t�rp�kt�l vettek �t, vagy maguk tal�ltak ki. Az eredeti hobbit �p�t�szetre f�leg az eml�keztetett, hogy sz�vesen alkalmaztak kerek ablakokat, s�t, kerek ajt�kat is.

A megyei hobbitok h�zai �s �regei sokszor igen nagyok voltak, �s n�pes csal�dok laktak benn�k. (Zs�kos Bilb� �s Frod�, a k�t aggleg�ny ritka kiv�telnek sz�m�tott, de nekik sok m�s kiv�teles tulajdons�guk is volt, p�ld�ul az, hogy bar�ti kapcsolatban �lltak a t�nd�kkel.) El�fordult, mint p�ld�ul a nagyszmi�li Tuk�kn�l vagy a bortelki Borbak csal�dn�l, hogy a rokonok sz�mos nemzed�ke �lt egy�tt viszonylag b�k�sen, egyetlen �si, sokalag�t� hajl�kban. Annyi biztos, hogy minden hobbit sokat adott a maga nemzets�g�re, �s rendk�v�l gondosan sz�mon tartotta rokoni kapcsolatait. Tereb�lyes �s bonyolult csal�df�kat rajzolgattak, sz�mtalan �ggal. Ha valaki a hobbitokkal foglalkozik, semmik�ppen sem szabad megfeledkeznie r�la, hogy ki kinek a rokona, �s milyen fokon. Ebben a k�nyvben meg sem k�s�relhetj�k, hogy ak�r a t�rt�net�nk korabeli fontosabb csal�dok fontosabb tagjainak csal�df�j�t �ssze�ll�tsuk. A Nyugatv�gi Piros K�nyv f�ggel�k�ben tal�lhat� csal�df�k maguk is egy kisebb k�nyvet alkotnak, �s a hobbitokon k�v�l b�rki m�snak rendk�v�l unalmasak lenn�nek. De a hobbitok nagyon �lvezt�k az ilyesmit, ha prec�zen volt �ssze�ll�tva: szerett�k k�nyvben l�tni, amit m�r �gyis tudtak - rendbe rakva, �ttekinthet�en, ellentmond�sok n�lk�l.