2.

A pipaf�r�l

A r�gi hobbitoknak volt m�g egy k�l�n�s szok�suk, ami nem maradhat eml�tetlen: agyagb�l vagy f�b�l k�sz�lt pip�kba t�mtek egy n�v�nyt, melyet �k pipaf�nek vagy pipalev�lnek neveztek, val�sz�n�leg a Nicotiana egyik fajt�j�t, �s besz�vt�k, illetve bel�legezt�k az �g� levelek f�stj�t. E saj�tos szok�s - a hobbitok ink�bb "m�v�szetnek" mondt�k - meglehet�sen titokzatos eredet�. Amit a r�gm�lt id�kben siker�lt felder�teni r�la, azt Borbak Trufi�dok (k�s�bb Bakf�ld ura) gy�jt�tte �ssze, mivel pedig � is, a D�li Fert�ly doh�nya is szerepet j�tszik elbesz�l�s�nkben, tal�n nem �rt, ha id�zz�k egy-k�t meg�llap�t�s�t a Megyei f�vesk�nyv bevezet�j�b�l.

"Ez az egyetlen m�v�szet - �rja -, amely k�ts�gk�v�l a magunk tal�lm�nya. Nem tudjuk, mikor kezdtek f�st�lni a hobbitok, a szok�st minden legenda vagy csal�di kr�nika mag�t�l �rtet�d�nek tekinti, �s nem f�z hozz� komment�rt, a Megye n�pe �sid�k �ta sz�vott k�l�nf�le f�veket, hitv�nyabbakat �s finomabbakat egyar�nt. Abban m�gis megegyezik valamennyi forr�sunk, hogy igazi pipaf�vet legel�sz�r K�rt�s Tobold termesztett l�patorki kertj�ben, a D�li Fert�lyban, M�sodik Isengrim idej�n, a megyei id�sz�m�t�s 1070. esztendeje k�r�l. A legjobb hazai fajt�k m�g ma is arr�l a vid�kr�l sz�rmaznak, �gymint a L�patorki Lev�l, a V�n T�bi �s a D�li Csillag.

Arra n�zve nincs adatunk, hogy maga V�n T�bi honnan szerezte a n�v�nyt, mert holta napj�ig nem volt hajland� el�rulni. Sok mindent tudott a f�vekr�l, de nem volt valami nagy utaz�. �ll�t�lag fiatalkor�ban sokszor j�rt Br�ben, de bizonyos, hogy enn�l messzebbre sohasem jutott a Megy�t�l. K�nnyen elk�pzelhet� teh�t, hogy Br�ben ismerkedett meg n�v�ny�nkkel, amely k�ts�gk�v�l j�l megterem ott a domb d�li lejt�in. A Br�-beli hobbitok azt �ll�tj�k, hogy legel�sz�r �k sz�vtak pipaf�vet. Persze, a saj�t �ll�t�suk szerint egy�bk�nt is mindenben �k voltak az els�k, megel�zve a Megye lakosait, akiket "gyarmatosoknak" h�vnak, de azt hiszem, ez az egy �ll�t�suk m�giscsak igaz lehet. Az k�ts�gtelen, hogy a val�di pipaf� �lvezet�nek szok�sa az elm�lt �vsz�zadokban Br�b�l terjedt tov�bb a t�rp�k �s m�s hasonl�k, mint p�ld�ul a k�sz�k, m�gusok vagy v�ndorok k�z�tt, akik j�rtukban-kelt�kben �thaladtak a vid�ken, amelyen �sid�k �ta keresztezik egym�st az utak. �gy teh�t m�v�szet�nk f�szk�nek �s k�zpontj�nak b�zv�st tekinthetj�k a Pajkos p�nihoz c�mzett r�gi Br�-beli fogad�t, melynek tulajdonosa imm�r id�tlen id�k �ta a Papsajt csal�d.

Mindazon�ltal, sz�mos d�lvid�ki utaz�som alkalm�b�l szerzett tapasztalataim arra utalnak, hogy a n�v�ny eredetileg nem a mi t�jainkon volt honos, hanem csak k�s�bb ker�lt �szakra az Als�-Anduin vid�k�r�l, ahov� feltev�sem szerint a tengerent�lr�l hozta be a nyugathoni embern�p. Gondorban gazdagon teny�szik, izmosabb �s nagyobb is, mint �szakon, ahol vadon sohasem fordul el�, �s csak a meleg, v�dett helyeken �rzi j�l mag�t, mint p�ld�ul L�patorokban. A gondori embern�p �des galenas-nak h�vja, �s csak vir�gainak illat��rt becs�li. Val�sz�n�leg onnan hozhatt�k fel a F�ves�ton a hossz� �vsz�zadok alatt, amelyek Elendil �rkez�s�t�l napjainkig elteltek. De m�g a gondori d�nad�nok is elismerik: pip�ba el�sz�r a hobbitok t�mt�k. Ilyesmi addig m�g a m�gusoknak se jutott esz�be. Igaz, ismertem egy m�gust, aki r�ges-r�g eltanulta ezt a m�v�szetet, �s azt�n �ppoly �gyesen gyakorolta, mint b�rmi egyebet, amire komolyan r�sz�nta mag�t".