3.

A Megye bels� rendj�r�l

A Megye n�gy negyedre volt felosztva, a m�r eml�tett �szaki, D�li, Keleti �s Nyugati Fert�lyra, ezek tov�bbi j�r�sokra oszlottak, amelyek m�g a r�gi f�bb nemzets�gek nev�t viselt�k, b�r t�rt�net�nk idej�n e nevek m�r nemcsak az illet� j�r�sban fordultak el�. A Tukok m�g szinte kiv�tel n�lk�l Tukf�ld�n �ltek, de ugyanez m�r nem mondhat� el sok m�s csal�dr�l, p�ld�ul a Zs�kosokr�l vagy a Boffinokr�l. A fert�lyokon k�v�l a Megy�hez tartoztak m�g a Keleti �s Nyugati V�gek: Bakf�ld �s Nyugatv�g, melyet m. i. 1462-ben csatoltak hozz�.

A Megy�nek ez id� t�jt tulajdonk�pp nem volt semmilyen "korm�nyzata". A nemzets�gek t�bbnyire k�l�n-k�l�n int�zt�k a maguk �gyeit. Szinte minden idej�ket kit�lt�tte az �lelem megtermel�se �s elfogyaszt�sa. M�s dolgokban nem a moh�s�g jellemezte �ket, hanem ink�bb a nagylelk�s�g, el�gedetts�g �s m�rs�klet, �gyhogy a birtokok, majors�gok, m�helyek �s k�l�nf�le kisebb boltok nemigen v�ltoztak, ahogy nemzed�kr�l nemzed�kre sz�lltak.

A r�gi hagyom�nyok persze m�g �rizt�k a kir�ly eml�k�t, aki a Megy�t�l �szakra, Fornostban sz�kelt - �k �szakv�rnak h�vt�k. De a val�s�gban m�r csaknem ezer esztendeje nem volt kir�ly, �s az �szakv�ri sz�khelynek m�g a romjait is ben�tte a f�. A hobbitok k�zt m�gis az a sz�l�s j�rta, ha vad n�pekr�l vagy gonosz teremtm�nyekr�l besz�ltek (p�ld�ul a trollokr�l): "Ezek h�r�t se hallott�k a kir�lynak." �k ugyanis m�g mindig a hajdani kir�lyt�l sz�rmaztatt�k minden fontos t�rv�ny�ket, meg is tartott�k �ket szabad akaratb�l, mert a t�rv�ny az t�rv�ny (�gy mondt�k): r�gt�l val� �s igazs�gos.

Nem vit�s, hagy a Tuk csal�d m�r r�gen kiemelkedett a t�bbi k�z�l, mert a th�ni hivatalt �k vett�k �t (az Aggbak nemzets�gt�l) n�h�ny �vsz�zaddal kor�bban, �s a Tuk-h�z feje az�ta is viselte ezt a c�met. A th�n volt a megyei gy�l�s f�n�ke, a megyei sereg toborz�vez�re �s a legf�bb hobbit-had�r, mivel azonban a gy�l�st �s a sereget csak rendk�v�li �llapotok idej�n h�vt�k �ssze, ilyenek pedig m�r nem fordultak el�, a th�ns�gb�l puszt�n n�vleges m�lt�s�g lett. Ennek ellen�re a Tuk csal�d k�l�nleges tiszteletnek �rvendett, mert igen n�pes �s hihetetlen�l gazdag maradt, �s szinte minden nemzed�k�ben akadtak er�s jellemek, akik felt�n�st keltettek k�l�nc viselked�s�kkel �s kalandos hajlamaikkal. Ez ut�bbi tulajdons�gokat azonban k�s�bb a n�p ink�bb csak eln�zte (a gazdagoknak), �s nem nagyon rajongott �rt�k. Mindazon�ltal megmaradt az a szok�s, hogy a csal�d fej�t a Tuk-nak nevezt�k, �s ha kellett, egy sz�mot is hozz�tettek a nev�hez, mint p�ld�ul M�sodik Isengrim eset�ben.

A Megye egyetlen igazi tiszts�gvisel�je ebben az id�ben a nagy�regi (vagy megyei) isp�n volt, akit lithe-napkor, vagyis ny�rk�z�p napj�n v�lasztottak meg h�t �vre a feh�rdombi szabadv�s�ron. Isp�ni teend�i voltak�pp abban mer�ltek ki, hogy eln�k�lt a lakom�kon, melyeket a megyei �nnepek alkalm�b�l rendeztek, vagyis el�g s�r� id�k�z�nk�nt. De mivel a postamester �s a f�megye�r hivatala is az isp�n al� tartozott, v�geredm�nyben � ir�ny�totta a fut�rszolg�latot �s a k�zrend�szetet. A Megy�ben �sszesen ez a k�t k�zint�zm�ny m�k�d�tt, de a fut�rszolg�latnak l�nyegesen t�bb embere �s tennival�ja volt, mint a m�siknak. Nem mintha a hobbitok kiv�tel n�lk�l �r�stud�k lettek volna, de ha tudtak �rni, �lland�an leveleket k�ld�zgettek minden olyan bar�tjuknak (�s n�mely rokonuknak is), aki nem �ppen a t�szomsz�ds�gukban lakott.

Megye�r�knek a hobbitok a rend�reiket nevezt�k, jobban mondva azokat a szem�lyeket, akik nagyj�b�l rend�ri teend�ket l�ttak el. Egyenruh�juk persze nem volt (ezt a fogalmat nem ismerte senki), csak egy tollat t�ztek a sapk�jukba, val�j�ban ink�bb cs�sz�knek nevezhetn�nk �ket, mint rend�r�knek, �s t�bbet t�r�dtek az elbitangolt j�sz�ggal, mint m�s bitangokkal. Belmegyei �gyekkel �sszesen tizenketten foglalkoztak, h�rman-h�rman mindegyik fert�lyban. Rajtuk k�v�l egy sz�ks�g szerint v�ltoz� l�tsz�m�, de az�rt m�gis nagyobb test�let a "hat�rvigy�z�ssal" volt megb�zva, nehogy b�rmif�le j�vev�ny, ak�r kicsi, ak�r nagy, valami rossz f�t tegyen a t�zre.

T�rt�net�nk kezdet�ig ezeknek a vigy�z�knak, mert �gy h�vt�k �ket, tetemesen megn�tt a sz�ma. Sok jelent�s �s panasz �rkezett mindenf�le idegen szem�lyekr�l vagy l�nyekr�l, akik a hat�rok k�r�l k�sz�ltak, vagy �t is l�pt�k a hat�rt: ezek az el�jelek arra utaltak, hogy nem minden zajlik �gy, ahogy zajlania kellene, �s ahogy mindig is zajlott - a mes�kben �s a legend�s m�ltban. De az el�jelekre nem sokan figyeltek fel, �s egyel�re m�g Bilb�nak se volt fogalma r�la, hogy mit is jelentenek. M�r hatvan �v telt el az�ta, hogy eml�kezetes �tj�nak nekiv�gott: �reg volt, m�g a hobbitok k�zt is, akikn�l a sz�z�ves �letkor igaz�n nem ment ritkas�gsz�mba, de az�rt m�g sok minden mutatta, hogy nem csek�ly vagyont hozott mag�val, amikor visszat�rt. Sokat-e vagy keveset, Bilb� nem �rulta el senkinek, m�g kedvenc unoka�ccs�nek, Frod�nak sem. �s arr�l is m�lyen hallgatott, hogy mif�le gy�r�t tal�lt annak idej�n.